A vadonban egyetlen papagáj sem ugrott ki a fészekből, amíg nem tudott repülni. A kicsik nekirepülnek a fák oldalának, elhibázzák a leszállóhelyet és egy bokorban végzik, vagy még rosszabb helyen. A Papagáj Egyetemen több ezer bébit figyeltünk meg, akik ugyanezeket a tapasztalatokat felhasználva tanulták meg, hogyan kell jól repülni. Azáltal, hogy megtapasztalják ezeket a majdnem-tragédiákat, fejlődő csecsemőként, minden érzékszervüket csiszolták, és a jövőben automatikusan el fogják kerülni ezeket a helyzeteket.

Az a fiatalkorú, aki megtanulja a fizikai teste határait, és azt, hogyan kerülje el a bajt, magabiztosabb lesz, és könnyen megoldja, hogy később beilleszkedjen egy házi ember-madár állományba felnőttként.

"A röpképtelen papagájok biztonságos papagájok" - ezt a tanácsot gyakran adják a kevésbé tapasztalt madárviselkedés-szakértők. Több, mint 20 éves tapasztalatunk több, mint 4500 röpképes papagájjal dolgozva a Papagáj Egyetemen, bebizonyítottuk, hogy a veszélyek lényegesen nagyobbak a röpképtelen papagájok esetében, mert kevésbé képesek elkerülni a veszélyes helyzeteket. Nemcsak, hogy nem tudnak elmenekülni a veszélyből, amikor szükséges, de ritkán tudják, hol van veszély, mert nagyon korlátozott életük van és emellett elég kevés az élettapasztalatuk.