A nagy turné a dokinál

Az elválasztás rendkívül stresszes időszak a kispapagáj életében, és egy nem kellően tapasztalt papagáj-tulajdonos gyakran nem tudja, hogy van-e probléma, amíg a baj el nem éri a sürgősségi állapotot. Ez érthetően nem a legjobb dolog a madár számára! Példának fel lehetne hozni a különféle túlnövések kezelését: csőr, toll, karom. Ezeket a kezeléseket nem szabad összemosni, egy normál papagáj csőr ritkán, vagy még inkább soha nem igényel vágást, hiszen ezt minden egészséges papagáj koptatja. A papagáj csőrének vagy növekedési mintázatának megváltozása orvosi problémára utalhat. A tollak repülés miatti visszavágása vagy a karmok időszakos rövidítése viszont normális események.

Újonnan jött páciensek esetében elég gyakori, hogy az állatorvos csak egyszerű fizikai vizsgálatot végez, és bármilyen komolyabb diagnosztizálás nélkül "egészségesnek" nyilvánítja a madarat. Egy megfelelően elvégzett fizikai vizsgálat valóban nagyon sokat mondhat a tapasztalt papagáj-állatorvosnak, de önmagában ez egyszerűen nem elég. Diagnosztikai teszteket, például vérvizsgálatot kell végezni a látens betegségek lehetőségének kizárása érdekében.

Ha lehetséges, kérj többkörös kivizsgálást az állatkórháztól. Ha az állatorvos komolyan veszi a madárgyógyászatot, látnod kell néhány alapvető felszerelést:

1. Grammskála, amely alkalmas a madarak nagy pontosságú mérésére (már említettük)

2. Inkubátorketrecek kórházi kezelésre kerülő kismadarak számára

3. Megfelelő étrend a kórházba szállított madarak számára - nem csak a "papagájkeverék" és a pellet, hanem friss vagy fagyasztott zöldségek és gyümölcs is.

4. Ideális esetben egy külön helyiség kórházba szállított madarak számára, kutyáktól és macskáktól távol.

A papagájok rád néznek

"Rád néznek, és nem ítélkeznek" - mondta nekem Jim Minick, a súlyosan sérült egykori helikopter-osztagos. Az ő véleménye szerint egy állatnál mindenki tiszta lappal indul. Amerikában ezt a tulajdonságot a Minick-hez hasonlóan traumatizált emberek, például háborús hősök mentális gyógyítására használják. Egy délután felmentem a dombra a kórházba, hogy Leslie Martinnal beszéljek. Ő klinikai szociális munkás és a központ trauma-helyreállítási szolgálatainak igazgatója is egyben, és maga is gyakran javasolja a papagáj-terápiát a betegek számára.

Megkérdeztem Martint, vajon a papagájok ősi intelligens természete különös, gyógyító hatással lehet-e bizonyos veteránokra, akik mentális sérülésekkel küzdenek. "Mindenki tudja, hogy ezek az állatok nagyon érzékenyek, nagyjából, mint a gyerekek" - mondta. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a hatékony traumaterápiák segíthetnek az agynak neuronális bypassok kiépítésében. "Még csak most kezdik ezt kutatni, de vannak olyan jelenségek, amelyek a prefrontális kéregben működnek. Vannak olyan fiziológiai és kémiai változások, amelyek valósak, mérhetőek." - mondta el Martin.

Martin beavatott a távlati terveibe is: egy nap el szeretné hívni a kutatókat, hogy tanulmányozzák a papagáj-terápia hátterét tudományos szempontból. Hogy maga a terápia hatásos-e, ahhoz már nem férhet kétség, az azonban még nyitott kérdés, hogy maguk a papagájok segítik a betegeket, vagy vannak-e más változók is a siker mögött.

A papagájok nagyon régóta az ember közelében élnek, de szelídítésük csak alig 1-200 éves múltra tekint vissza. Kínában például olyan dinoszaurusz-kövületeket találtak, melyek madártollakat is tartalmaztak, de ezeknek a tollaknak a nyomai sokkal primitívebbek, mint a modern madaraké, vagy akár a legrégebbi ismert madárkövületek. Ezek a kínai kövületek olyan tollak létezését fedik fel, amelyek két lábú húsevő dinoszauruszból származnak, még mielőtt a madarak kifejlődtek volna. Néhány toll már ezek között is színes volt.

Lehulló tollak

 A többi madárhoz hasonlóan a papagájoknál is jól ismert jelenség a tollcsere, másnéven vedlés. Ilyenkor az elöregedett tollak lepotyognak, hogy helyükre újak nőhessenek. Ilyenkor a lakás szépen telemegy tollakkal. A tollakból finom por keletkezik, amelyet a madár vízzáró szerként eloszlathat a tollán. A por feltakarításában a madár is segít egy kicsit, mert megeszi.

Az olyan madarakban, mint például a kakadu és az afrikai szürkék, a por elmaradása betegség jele lehet, konkrétan és többek között csőr- és tollbetegséget jelezhet. A sörtetollak merev tengelyűek, tövükön csak néhány tüske van. Általában a fején találhatók (a szemhéjak és a csőr körül). Érzékszervi és védelmi funkciójuk is van.

A régi, rongyos vagy sérült tollak tollnövekedését vedlésnek nevezzük. A vedlést általában a nappalok hosszának változása váltja ki, tehát a tenyésztési időszakhoz is kapcsolódik. A szelíd szürkék, mint amilyen az enyémek is, megengedik, hogy lekaparjam a keratinhüvelyt a fejük körül lévő tűtollakról. A madarak egymást is segítik azzal, hogy eltávolítják társukról a régi hüvelyeket. A rongyos, piszkos tollazat a rossz egészségi állapot korai jele lehet.

Az egyedül tartott madarak számára előnyös, ha gazdáik az új tollakat megpiszkálják olyan helyeken, ahol nem érhetik el magukat, mint a tarkójuk vagy a fejük teteje. Azonban aki ilyet csinál, az legyen óvatos, és ne érintse meg a vértollakat, mert érzékenyek, és a madár panaszkodni fog, vagy akár megharap, ha véletlenül hozzáérsz.

Madarak külső madárházakban

Kevés tapasztalatom van az ilyen helyzettel kapcsolatban, ezért konzultáltam a Nemzetközi Papagájszövetségnél dolgozó kollégáimmal, akik profi állatmagatartási tanácsadók. Emailben könnyen fel lehet venni velük a kapcsolatot. Karen Webster, papagájviselkedési tanácsadó, az Anchorage alapítója és elnöke, egyben a Papagáj Oktatási és Befogadási Központ (www.peac.org) irányítója sok hasznos tanácsot adott.

Lakott területen létesített külső madárházak esetén igencsak fontos dolog a hangszigetelés. Ennek a kifelé és befelé jövő hangokat is képesnek kell lennie megfogni. A kimenő papagájhangok a szomszédságra nézve lehetnek irritálóak, befelé pedig több olyan zaj is jöhet, amitől a madaraink kifejezetten ideges, nyugtalanok lesznek, tehát ez is kerülendő.

Mint a témában mindenből, a hangszigetelésből is a természetes a legjobb! Vagyis fás helyre célszerű telepíteni a külső röpdét, ezek lehetnek szinte bármilyenek, még a kerti tujafa is jól tompítja a hangot. Arra is figyelni kell, hogy a levegő azért tudjon járni, nagyon sűrű tehát nem lehet. A német papagáj viselkedési tanácsadó, Hildegard Niemann megjegyezte, hogy "A zaj általában nem a probléma (a papagájok önmagukban is zajosak), hanem egy ismeretlen zaj hirtelen megjelenése jelent gondot".

Hatásos lehet úgy megépíteni a röpdét, hogy zenét is lehessen játszani benne a madaraknak, egy egyszerű hifi segítségével ezt meg is lehet valósítani. Változatos zenékkel sok ismeretlen zajhoz lehet szoktatni a madarakat, és nem mellékesen szeretnek is zenét hallgatni, ami pedig a figyelmüket is le tudja kötni.

Kisállat-kiállítás a Stoneleigh Parkban

A tavalyi volt sorban a második év, amikor volt szerencsém augusztus 1.-én és 2.-án részt venni a Stoneleigh Parkban megrendezett kisállat show-n. Ez az esemény igazán élvezetes volt minden állatrajongó számára, hatalmas volt a kínálat, amelyet a nyilvánosság láthatott. Az állatok a kis csigáktól a kutyáig terjedtek, képviselve voltak a macskák és lovak, és természetesen voltak madarak is! A papagájaimmal együtt összesen négy teremben tartottam bemutatót, edzés és repülés témakörben.

Ezek a bemutatók nemcsak a kedvtelésből tartott papagáj, hanem bármely háziállat edzésének pozitív oldalát is kiemelték. Ösztönző hatásukhoz nem férhetett kétség. Előadásaimban a pozitív megerősítő tréningeken keresztül közelítettem meg a nevelés témáját, és ezek nem csak a papagájokkal kapcsolatos tapasztalataimról szóltak, a tigriseket és a tengeri oroszlánokat is érintve igyekeztem bemutatni, hogyan kapcsolódik egymáshoz az állatok fajokon átívelő tanítása. Összességében a közönség sikeresen befogadta az üzenetet arról, hogy milyen hatékony is lehet ez a képzési módszer.

Korábban alacsonyabb volt a gazdik bizalma, mert volt egy háziállatuk, amely nem engedelmeskedett kellőképpen például sétáltatás közben. Az esemény legfontosabb eleme papagájok egy kis csoportja volt, akiket arra képeztek ki, hogy az eladótermekben rejtekhelyeket keresve bújjanak el, és a megfelelő hívásra jöjjenek elő. Ez egy szuperül sikerült mutatvány volt.

A papagáj félelme az ülőfától

A szobai ülőfa egy nagyon hasznos találmány, segítségével a madarat ki lehet venni a kalitkából és a szoba bármely részében el lehet helyezni, így jobban részt tud venni a gazdái mindennapi életében és a társaság aktív tagjává válhat. Általános probléma, hogy a papagájok megijednek az új dolgoktól.

Egy szobai ülőfa a nagy mérete miatt különösképpen ijesztő lehet a madárnak. A félősebbek pánikba esnek a puszta látványtól, össze-vissza röpködnek a lakásban, rengeteg kárt okozva a berendezésben és néha saját magukban is. Sokuknál szerencsére ez egy igen ritka viselkedésforma, mert a tapasztaltabb gazdák már tudják, hogy ha hoznak valami nagyobb dolgot a lakásba, akkor úgy kell intézni, hogy azt a papagáj ne lássa. De az ülőfát neki hoztuk, így tehát ezt az óvatoskodó eljárást itt nem lehet használni.

A helyzet persze korántsem reménytelen. A helyes módszer az, ha a madarat nem próbáljuk meg egyből ráültetni, hanem fokozatosan haladunk. Először egy időre a madárral egy helységbe kell tenni az ülőfát, de távol tőle. El kell telnie egy papagájonként változó hosszúságú időnek, amire közelebb lehet vinni a berendezést. Eleinte valószínűleg így is lesz egy kis rémület, de ez fokozatosan csökkenni fog és a madár idővel megszokja a bútordarabot. Ezek az óriási szobai ülőfák gazdagon el vannak látva játékokkal és mindenféle színes tartozékkal, ami ebből eltávolítható, azt érdemes eleinte leszerelni. A csupasz fa önmagában sokkal kevésbé lesz ijesztő a papagájnak.

A fokozatos bevezetési módszer azért is fontos, mert ha a papagáj valamit félelmetesnek talál, arról utólag nehéz lenevelni. Ezért a kezdeti ijedelem csökkentése itt kulcskérdés. A kíváncsiság az a papagájtulajdonság, amivel sikert lehet elérni a beszoktatás során. Amikor a félelem elmúlt, az ülőfát a papagáj ketrece mellé kell elhelyezni, innentől már csak idő kérdése, hogy a madár önként rámásszon. Persze ezt a folyamatot is fel lehet gyorsítani egy kis papagáj-eleség felrakásával. Amikor a madár biztonságban érzi magát a fán, vissza lehet helyezni a tartozékokat és meg lehet próbálkozni az egész szerkezet mozgatásával is a lakáson belül - persze óvatosan. Ha eleinte a papagáj ijedtében el is repül, idővel kifejezetten szeretni fogja, ha a fán ülve mozgatják őt.

Viselkedésjavítás papagájoknak

A kiegyensúlyozott lelkiállapothoz nagyon fontos, hogy papagájának egész évben 12 órás folyamatos alvást biztosítsunk. Ez nem csak azt garantálja, hogy a madár nem viselkedik rosszul a kialvatlanságtól, de segít lecsökkenti a hormonokat is. A hormonális időszak minden ivarérett papagájnál komoly nehézséget jelent a gazdinak. A túltengéses időszakban az egyébként kezes, jól viselkedő madár territoriális lesz, nem lehet megközelíteni, a szelídebbek is agresszívvá, csípőssé válnak. Ez általában néhány hét után magától elmúlik, de az az időszak emlékezetes lesz a gazdinak mindenképpen. Megfelelő mennyiségű alvással a hormonális időszak negatív hatásai is tompíthatók.

A fény irányításával sok harapást, területi agressziót, bizonyos emberek túlzott megutálását és kiszámíthatatlan hangulati ingadozást lehet megfékezni. Ezért kell törekedni az évszakok hatásainak csökkentésére és a nappali fény ciklusának megfelelő szabályzására. A papagáj élőhelyén erre a célra elsötétítő eszközt kell felszerelni (redőny, reluxa, sötétítőfüggöny) mely segítségével a pihenési időszak kitolható. Ez a kontrollálási lehetőség főleg a nyári, hosszú nappalokkal és rövid estékkel jellemző időszakban fontos. Sötétben a papagáj tovább alszik, a többi békés madárhoz hasonlóan csak világosban lesz aktív.



Szobában tartott madaraknál kielégítő megoldás lehet, hogy amikor a papagáj felébred, a ketrecet le lehet takarni egy sötét lepedővel. Ha a helységbe kívülről nem jut be fény, akkor alkalmazható egy időzítő is, mely automatikusan be- és kikapcsolva segíti a madár alvási ütemezésének ellenőrzését. Sötétítőből és redőnyből is létezik automatizált. Mindezek használata persze csak akkor fontos, ha a természetes napfény periódusa meghaladja a 12 órát.



A papagájviselkedés javításának vagy fenntartásának fantasztikus módja az, ha faállványt vagy speciális tornaközpontot (bird gym) biztosítunk a papagájának, mely a ketrectől távolabb kerül elhelyezésre. Nem szabad hagyni, hogy papagájunk túl lógjon a ketrecen vagy annak tetején. Ez ugyanis gyakran nemkívánatos viselkedést eredményez. Kialakul a papagájban egy túlzott területi ragaszkodás a kalitkája felé, magas ketrecnél nehéz eljutni a madárhoz, és sokszor bizony direkt a legtávolabbi végébe húzódik el, aminek üldözés lesz a következménye, ami csak még rosszabbá teszi a dolgokat. Ezt ki lehet védeni egy napi rutinnal, amikor is a papagájt a ketrecétől távolabb elhelyezett játszófára visszük és ott tölti a napja egy részét, változatos környezetben és játékokkal.